2018. május 6., vasárnap

2. fejezet

Sziasztok!
Nem látszat, nem ámítás, ez itt valóban a következő fejezet, aminek már réges-régen meg kellett volna érkeznie. Nagyon eltűntem, aminek több különböző oka van, azonban nem akarok ezzel senkit se untatni. A lényeg, hogy sajnálom, amiért ennyit kellett várni a folytatásra. A következő részeket igyekszem előbb hozni, de nem ígérek semmi biztosat a vizsgaidőszak miatt. Nagyon köszönöm az előző részekhez érkezett visszajelzéseket, nagyon örültem nekik. És remélem, ez a mostani rész is elnyeri a még megmaradt, kitartó olvasók tetszését. 

Üdv,
Noemi

2. Bizonyítani


"A kérdés, hogy elhiszed-e, hogy lehet másképp, hogy van benned annyi erő, hogy eljuss oda, ahol az életed megváltozik. Ahol rádöbbensz, hogy még mindig rengeteg kinyitásra váró kapu áll előtted, és még több lehetőség, ami az életedet megváltoztathatja."
~ Oravecz Nóra

Madrid, 2015 augusztus

Másnap reggel pontosan fél kilenckor parkol le egy Audi R8 típusú, fehér színű luxuskocsi a Santiago Bernabéu stadion alagsori parkolójában, melyet a játékosok és a stáb számára építettek meg. Amint leáll a jármű motorja, Noemi óvatosan száll ki belőle, hogy aztán kivéve a sporttáskáját, bezárja az autót. Félve indul el a hatalmas stadionban, ahol kisebb utánajárást követően megtalálja az irodákhoz és az öltözőkhöz vezető utat. Maga sem tudja, mire számítson az első edzésén, de az biztos, hogy nem lesz könnyű dolga. A csapattársai ellene lesznek majd, elvégre melyik focista tudná elfogadni zokszó nélkül, hogy innentől kezdve egy nővel kell osztoznia a zöld gyepen. Ráadásul élete első edzését nagy nyilvánosság előtt, a sajtó kereszttüzében kell teljesítenie, ezért került át a csapat székhelye ideiglenesen a stadionba, amitől még rosszabbul érzi magát. Mert ha most nem tud maradandót alkotni, a média egy életre el fogja kaszálni. Az pedig a halálos ítéletet jelentené számára.
A folyosón haladva két emberi alak sziluettje kezd kirajzolódni előtte, majd ahogy egyre közelebb ér hozzájuk, az egyiküket fel ismeri az edzőjük személyében. Mellette pedig egy negyvenes éveiben járó, szőkésbarna hajú, sötét szemű, vékony testalkatú, magas férfi álldogál, hasonló felszerelésben, mint a tréner, ami egy címeres melegítőalsóból és egy fehér, szintén a csapat logójával fémjelzett pólóból tevődik össze. Kedélyesen elbeszélgetnek egymással, egészen addig, míg az argentin focista oda nem ér.
- Edzésre jelentkezem. - Noemi vigyorogva szalutál egyet előttük, ezzel próbálja kihangsúlyozni azt a magabiztosságot, amiről egyébként jelenleg csak álmodhat. Hiszen a baljós gondolatok még mindig marcangolják a lelkét, bármit is próbál tenni ellenük.
- Örömmel látom a lelkesedésed. - A francia mester boldogan veszi észre, hogy a lányt jó kedvében találja, azonban kételkedik ennek az őszinteségében. Érzi a rajta átsuhanó kételkedést és feszültséget, amit ügyesen próbál leplezni, ám a férfi előtt a nő kezd olyanná válni, mint egy nyitott könyv. Azonban azzal is tisztában van, hogy ezzel a lánynak egyedül kell szembenéznie. Ez nem azt jelenti, hogy nem fogja támogatni, viszont a démonait nem győzheti le helyette senki sem. - Ami azt illeti, szeretnék bemutatni neked valakit, mielőtt felkészülnél az edzésre. - Kezd bele a francia exfocista a mondandójába, aminek a lány szerint köze lehet az ismeretlenhez, aki szintén a körükben tartózkodik. - Az úriember mellettem Javier Mallo, a csapatunk egyik erőnléti edzője. Ő fog neked segíteni abban, hogy javítsunk az állóképességeden, és az izomzatod erősítésében. - Magyarázza teljes beleéléssel a mellette álló férfi feladatát, amit a lány szó nélkül vesz tudomásul, hiszen maga is tudja, hogy ez a fejlődését segíti elő.
- Noemi Sánchez vagyok. - A kezét nyújtva, mutatkozik be a középkorú férfinek. - Nagyon örülök, hogy megismerhetem. - Mosolyogva fogadja az új embert az életében, elvégre biztos benne, hogy edzője jól döntött, mikor kiválasztotta mellé a megfelelő szakembert.
- Részemről az öröm. - Viszonozva a felé nyújtott kezet, üdvözli ő is a leányzót. Először nehezére esett elhinni, hogy a francia tréner ilyen vakmerő döntést hozott a nő leigazolásával, azonban később ő is meggyőződött arról, hogy az előtte álló törékeny teremtés sokkal erősebb és tehetségesebb annál, mint amennyire látszik. Éppen ezért egy próbát megér az erőnléti felkészítése, ha ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy a barna szépség történelmet írhasson a férfiak között. - Ha véget ér az edzés, gyere be az irodámba és megbeszéljük a részleteket. - Végül az erőnléti edző ezekkel a szavakkal hagyja magára legújabb tanítványát és főnökét, hogy tovább végezhesse a munkáját. Noemi ezt követően egy rövid időre elköszön edzőjétől, hogy átöltözhessen az edzéshez, amire fél órával előbb érkezett, mint bármelyik jövendőbeli csapattársa. Éppen ezért teljes nyugodtsággal öltözik át a számára kijelölt öltözőben, ami viszont csak ideiglenes, elvégre legközelebb már együtt kell öltöznie a társaival. Az évek alatt ehhez is hozzászokott már, hiszen sehol se bántak vele kíméletesen emiatt, részben a csapategység megőrzése miatt. Azonban talált megoldást erre a problémára is, hiszen legtöbbször a fürdőben öltözött át.
Gyorsan kapkodja magára a fehér sportmelltartót, a lila színben pompázó ujjatlan trikót, a hozzátartozó fekete edzőnadrágot, és hasonló színű sportszárakat is felhúz a lábaira. Végül nem marad más hátra, a stoplis cipőit felvéve, gyorsan fogja össze a haját egy szoros copfba, hogy aztán kilépve az öltözőből, a pálya felé vegye az irányt.
A játékoskijárón át óvatosan lépked ki a stadion gyepére, miközben egy pillanatra elkalandozik a képzelete, melyben a közönség hangosan élteti őt egy tétmeccsen. Megrázva a fejét, hamar próbál észhez térni, elvégre még rengeteget kell tennie azért, hogy a képzelgése valósággá válhasson. És ő még csak az első lépésnél tart, az út pedig tele van buktatókkal. De az álmai életben tartják őt ezen a kihívásokkal teli ösvényen.
Ebben a szellemben vág neki a lassú kocogásnak a fűre pontosan felfestett fehér vonalak körül, melyek a játéktér határait hivatottak jelezni a focisták számára. Kényelmes tempóban szeli a métereket, miközben tudatosan próbál minden zavaró gondolatot kizárni a fejéből, nehogy azok rossz hatással legyenek a teljesítményére. Mindeközben fel sem tűnik neki, hogy a közönség soraiban egyre több ember foglal helyet a média képviseletében, illetve a francia edző is a pályán várja már a többi játékosát, akik egyesével érkeznek meg a tréning helyszínére kisebb időközönként. A lány, aki most már különböző bemelegítő feladatokat csinál egy távolabb eső ponton, az őt bámuló értetlen és dühös tekinteteket sem veszi észre, amiket a társaitól kap. Hiszen már hozzájuk is eljutottak a hírek, és amint mindenki megérkezik, azonnal hangot is adnak a kétségeiknek.
- Igaz, hogy leigazoltunk egy nőt a csapatba? - Az andalúz védő, aki egyben a csapat újdonsült kapitánya is, nem habozik sokáig azzal, hogy feltegye a kérdést, ami a többi jelenlévőt is foglalkoztatja. Közben Noemi is odasétál a labdarúgók közé, mert nem akar kimaradni a megbeszélésből ő sem, azonban arra nem számít, hogy a témát éppen ő szolgáltatja majd.
- Szerintem az újságokból már pontosan tudod a választ. - A focistákat már meg sem lepi, hogy edzőjük milyen nyugodtan válaszol. Mintha csak az lett volna a kérdés, hogy milyen az időjárás ma. Holott számukra sokkal többről van szó. A büszkeségükről, hiszen az ellenfelek szemében röhejessé válhatnak ezzel a döntéssel. És a csapategységről, ami szétzilálódna a lány jelenlététől, elvégre senki sem ért egyet azzal, hogy velük játsszon.
- Mester, mégis mi ez az egész? - Ez a kételyekkel teli kérdés a klub francia támadójától érkezik, aki szintén értetlenül szemléli az eseményeket.
- Pontosan az, aminek látszik. Biztos vagyok benne, hogy kételkedtek benne, de előbb nézzétek meg magatok, hogy mit tud, és csak azután ítélkezzetek. - Edzőjük magabiztos mosollyal ad választ nekik, mivel biztos benne, hogy ha játékosai látják majd a lányt játszani, egészen más véleményen lesznek róla, mint most. Ő hisz benne, hogy a nő vérében van a labdarúgás, csak egy kis támogatásra és bizalomra van szüksége, hogy kihozhassa magából a legjobbat.
- Ez még viccnek is rossz. - Végre megszólal a klub jelenének legnagyobb csillaga, a portugál támadó is, aki nem törődve nyers stílusával, adja mindenki tudtára nemtetszését a lány jelenlétével kapcsolatban. Habár gondolataiban már levetkőztette a nőt, elvégre szemrevaló teremtés, ezt el kell ismernie. - Figyelj kislány, szerintem eltévesztettél valamit, ez itt egy futballpálya. - Noemi ezen szavak hallatán csak a szemeit forgatja. Mintha nem tudná, hol tartózkodik éppen. Meg egyébként is, gyűlöli, ha lealacsonyítják női mivolta miatt.
- Szó sincs itt semmilyen viccről. Amíg én vagyok a klub edzője, addig én döntöm el, kikre van szükségem. és akinek nem tetszik valami, az tudja, merre van a kijárat. - A francia tréner újra kézbe véve az irányítást, igyekszik elfojtani a lázadás legapróbb szikráját is a játékosok között.
- Remek, mert én biztosan nem fogom végignézni ezt a színházat. -  A hetes mezszámú sértődötten készül elhagyni a pályát, de egy vékony, mégis határozott női hang könnyedén éri el, hogy dühös léptei megtorpanjanak. Meglepve fordul vissza és néz végig a lányon, aki szavaival felpiszkál benne valamit, így már nem is annyira akar távozni az edzésről.
- Az egyetlen színház, amit látok az pont az, amit te csinálsz. - Noemi maga is meglepődik azon, milyen bátran szólal meg, és emellett mennyire nyugodt tud maradni, holott régen ebben a helyzetben biztosan sokkal vehemensebben reagált volna. - Pedig azt hittem, focit is fogok látni a világ egyik legjobbjától, de eddig semmit sem láttam, csak egy egoista barmot, aki mindenkit lenéz. - Szinte már tudatosan provokálja a hetes mezszámút, nem törődve a következményekkel. Valójában még élvezi is egy kicsit, elvégre a portugál férfi testesít meg számára mindent, amit utál a férfi nemben.
- Valóban focit akarsz látni? - Cristiano már éppen készülne elindulni a szokásos bemelegítő futására, ám egy pillanatra még visszafordul, hogy feltehesse a kérdést a lánynak. - Legyen, majd én megmutatom, mi is az a foci. - A portugál barna szemeiben a kihívás lángjai lobognak, ami kissé megijeszti a spanyol nőt. Fogalma sincs, mire számítson egy teljesen kiszámíthatatlan férfitől, aki ezek után laza kocogásba fog néhány társa mellett.
A fiatal nő labdát a kezébe véve, nekikezd a bemelegítésnek a kerek játékszerrel is, miközben egyre izgatottabbá válik. Már alig várja, hogy élesben játszhasson ezekkel a srácokkal, még ha a legtöbben ellenségesek is vele. Bizalma ennek ellenére töretlen, a bizonyítás vágya pedig elemi erővel dolgozik benne. Bizonyítani akarja, hogy neki itt a helye, és hogy méltó arra, hogy a csapattársuk lehessen.
Miután mindenki bemelegedik, kezdetét veszi az edzés, ami többféle ügyességi feladatból és állóképességnövelő gyakorlatokból áll. Először különböző helyeken beállított bóják között kell a labdát vezetni, mintha csak az ellenfél védői között kellene végigvinni a kerek eszközt. Majd a játékoskeretet két csapatra osztják, és különböző helyzeteket gyakorolva kell passzolgatniuk egymásnak, helyzeteket kialakítaniuk, illetve támadásokat végigvezetni a velük szemben álló kapusoknak, akik a pálya két szélén álló kaput védik. 
Noemi nagy bánatára abban a csapatban kap helyet, ahol a portugál támadó is játszik, mégsem törik meg a lelkesedése, csak mikor már a sokadik támadás után sem passzolnak neki a társai, hiába próbál minden erejével lépést tartani velük és jól helyezkedni. Már a feladás gondolata is felmerül benne, elvégre reménytelen minden, amíg a többiek nem bíznak benne egy cseppet sem, és fél, hogy ezen képtelen lesz változtatni.
A következő pillanatban viszont meglepve tapasztalja, hogy egy újabb kialakított támadás közepette hozzá kerül a labda hátulról, így gyorsítva a tempóján, céltudatosan tör a kapu felé, hogy aztán egy jól irányzott jobblábas lövéssel elérje, hogy a labda megrezegtesse a hálót. A jól ismert sercegő hang boldogsággal tölti el a leányzót, ami amilyen hamar jött, olyan gyorsan el is illan.
- Azt hittem, jobban is megy ennél. - A portugál támadó lenézéssel méltatja a fiatal nő legutóbbi lövését, noha mélyen belül valamelyest lenyűgözi a lány kitartása, amivel elviseli a többiek közömbös, elutasító hozzáállását, és el kell ismerje, hogy a játéka is elmegy, noha még van mit csiszolni rajta.
- A szemeidben lévő meglepettség viszont arról árulkodik, hogy ennél nem is mehetett volna jobban. - Noemi ügyet sem vetve a madridi Hetes viselkedésére, pimasz mosollyal válaszol a focista megjegyzésére, hogy aztán visszaszaladva eredeti helyére, figyelmét ismét az edzésnek szentelje. Valóban látta a meglepettség jeleit a portugál férfi arcán, ami örömmel tölti el, mégis óvva inti magát attól, hogy előre igyon a medve bőrére, hiszen ez még csak a kezdet, és sokat kell tennie azért, hogy elfogadtassa magát a csapattal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése