Sziasztok!
Nem látszat, nem ámítás, ez itt valóban a következő fejezet, aminek már réges-régen meg kellett volna érkeznie. Nagyon eltűntem, aminek több különböző oka van, azonban nem akarok ezzel senkit se untatni. A lényeg, hogy sajnálom, amiért ennyit kellett várni a folytatásra. A következő részeket igyekszem előbb hozni, de nem ígérek semmi biztosat a vizsgaidőszak miatt. Nagyon köszönöm az előző részekhez érkezett visszajelzéseket, nagyon örültem nekik. És remélem, ez a mostani rész is elnyeri a még megmaradt, kitartó olvasók tetszését.
Üdv,
Noemi
2. Bizonyítani
"A kérdés, hogy elhiszed-e, hogy lehet másképp, hogy van benned annyi erő, hogy eljuss oda, ahol az életed megváltozik. Ahol rádöbbensz, hogy még mindig rengeteg kinyitásra váró kapu áll előtted, és még több lehetőség, ami az életedet megváltoztathatja."
~ Oravecz Nóra
Madrid, 2015 augusztus
Másnap reggel pontosan fél kilenckor parkol le egy
Audi R8 típusú, fehér színű luxuskocsi a Santiago Bernabéu stadion alagsori
parkolójában, melyet a játékosok és a stáb számára építettek meg. Amint leáll a
jármű motorja, Noemi óvatosan száll ki belőle, hogy aztán kivéve a
sporttáskáját, bezárja az autót. Félve indul el a hatalmas stadionban, ahol
kisebb utánajárást követően megtalálja az irodákhoz és az öltözőkhöz vezető
utat. Maga sem tudja, mire számítson az első edzésén, de az biztos, hogy nem
lesz könnyű dolga. A csapattársai ellene lesznek majd, elvégre melyik focista
tudná elfogadni zokszó nélkül, hogy innentől kezdve egy nővel kell osztoznia a
zöld gyepen. Ráadásul élete első edzését nagy nyilvánosság előtt, a sajtó
kereszttüzében kell teljesítenie, ezért került át a csapat székhelye
ideiglenesen a stadionba, amitől még rosszabbul érzi magát. Mert ha most nem
tud maradandót alkotni, a média egy életre el fogja kaszálni. Az pedig a halálos
ítéletet jelentené számára.
A folyosón haladva két emberi alak sziluettje kezd
kirajzolódni előtte, majd ahogy egyre közelebb ér hozzájuk, az egyiküket fel
ismeri az edzőjük személyében. Mellette pedig egy negyvenes éveiben járó,
szőkésbarna hajú, sötét szemű, vékony testalkatú, magas férfi álldogál, hasonló
felszerelésben, mint a tréner, ami egy címeres melegítőalsóból és egy fehér,
szintén a csapat logójával fémjelzett pólóból tevődik össze. Kedélyesen
elbeszélgetnek egymással, egészen addig, míg az argentin focista oda nem ér.
- Edzésre jelentkezem. - Noemi vigyorogva szalutál
egyet előttük, ezzel próbálja kihangsúlyozni azt a magabiztosságot, amiről
egyébként jelenleg csak álmodhat. Hiszen a baljós gondolatok még mindig
marcangolják a lelkét, bármit is próbál tenni ellenük.
- Örömmel látom a lelkesedésed. - A francia mester
boldogan veszi észre, hogy a lányt jó kedvében találja, azonban kételkedik
ennek az őszinteségében. Érzi a rajta átsuhanó kételkedést és feszültséget,
amit ügyesen próbál leplezni, ám a férfi előtt a nő kezd olyanná válni, mint
egy nyitott könyv. Azonban azzal is tisztában van, hogy ezzel a lánynak egyedül
kell szembenéznie. Ez nem azt jelenti, hogy nem fogja támogatni, viszont a
démonait nem győzheti le helyette senki sem. - Ami azt illeti, szeretnék
bemutatni neked valakit, mielőtt felkészülnél az edzésre. - Kezd bele a francia
exfocista a mondandójába, aminek a lány szerint köze lehet az ismeretlenhez,
aki szintén a körükben tartózkodik. - Az úriember mellettem Javier Mallo, a
csapatunk egyik erőnléti edzője. Ő fog neked segíteni abban, hogy javítsunk az
állóképességeden, és az izomzatod erősítésében. - Magyarázza teljes beleéléssel
a mellette álló férfi feladatát, amit a lány szó nélkül vesz tudomásul, hiszen
maga is tudja, hogy ez a fejlődését segíti elő.
- Noemi Sánchez vagyok. - A kezét nyújtva,
mutatkozik be a középkorú férfinek. - Nagyon örülök, hogy megismerhetem. -
Mosolyogva fogadja az új embert az életében, elvégre biztos benne, hogy edzője
jól döntött, mikor kiválasztotta mellé a megfelelő szakembert.
- Részemről az öröm. - Viszonozva a felé nyújtott
kezet, üdvözli ő is a leányzót. Először nehezére esett elhinni, hogy a francia
tréner ilyen vakmerő döntést hozott a nő leigazolásával, azonban később ő is
meggyőződött arról, hogy az előtte álló törékeny teremtés sokkal erősebb és tehetségesebb
annál, mint amennyire látszik. Éppen ezért egy próbát megér az erőnléti
felkészítése, ha ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy a barna szépség történelmet
írhasson a férfiak között. - Ha véget ér az edzés, gyere be az irodámba és
megbeszéljük a részleteket. - Végül az erőnléti edző ezekkel a szavakkal hagyja
magára legújabb tanítványát és főnökét, hogy tovább végezhesse a munkáját.
Noemi ezt követően egy rövid időre elköszön edzőjétől, hogy átöltözhessen az
edzéshez, amire fél órával előbb érkezett, mint bármelyik jövendőbeli
csapattársa. Éppen ezért teljes nyugodtsággal öltözik át a számára kijelölt
öltözőben, ami viszont csak ideiglenes, elvégre legközelebb már együtt kell
öltöznie a társaival. Az évek alatt ehhez is hozzászokott már, hiszen sehol se bántak
vele kíméletesen emiatt, részben a csapategység megőrzése miatt. Azonban talált
megoldást erre a problémára is, hiszen legtöbbször a fürdőben öltözött át.
Gyorsan kapkodja magára a fehér sportmelltartót, a
lila színben pompázó ujjatlan trikót, a hozzátartozó fekete edzőnadrágot, és
hasonló színű sportszárakat is felhúz a lábaira. Végül nem marad más hátra, a
stoplis cipőit felvéve, gyorsan fogja össze a haját egy szoros copfba, hogy
aztán kilépve az öltözőből, a pálya felé vegye az irányt.
A játékoskijárón át óvatosan lépked ki a stadion
gyepére, miközben egy pillanatra elkalandozik a képzelete, melyben a közönség
hangosan élteti őt egy tétmeccsen. Megrázva a fejét, hamar próbál észhez térni,
elvégre még rengeteget kell tennie azért, hogy a képzelgése valósággá
válhasson. És ő még csak az első lépésnél tart, az út pedig tele van
buktatókkal. De az álmai életben tartják őt ezen a kihívásokkal teli ösvényen.
Ebben a szellemben vág neki a lassú kocogásnak a
fűre pontosan felfestett fehér vonalak körül, melyek a játéktér határait
hivatottak jelezni a focisták számára. Kényelmes tempóban szeli a métereket,
miközben tudatosan próbál minden zavaró gondolatot kizárni a fejéből, nehogy
azok rossz hatással legyenek a teljesítményére. Mindeközben fel sem tűnik neki,
hogy a közönség soraiban egyre több ember foglal helyet a média képviseletében,
illetve a francia edző is a pályán várja már a többi játékosát, akik egyesével
érkeznek meg a tréning helyszínére kisebb időközönként. A lány, aki most már
különböző bemelegítő feladatokat csinál egy távolabb eső ponton, az őt bámuló
értetlen és dühös tekinteteket sem veszi észre, amiket a társaitól kap. Hiszen
már hozzájuk is eljutottak a hírek, és amint mindenki megérkezik, azonnal hangot
is adnak a kétségeiknek.
- Igaz, hogy leigazoltunk egy nőt a csapatba? - Az
andalúz védő, aki egyben a csapat újdonsült kapitánya is, nem habozik sokáig
azzal, hogy feltegye a kérdést, ami a többi jelenlévőt is foglalkoztatja.
Közben Noemi is odasétál a labdarúgók közé, mert nem akar kimaradni a megbeszélésből
ő sem, azonban arra nem számít, hogy a témát éppen ő szolgáltatja majd.
- Szerintem az újságokból már pontosan tudod a
választ. - A focistákat már meg sem lepi, hogy edzőjük milyen nyugodtan
válaszol. Mintha csak az lett volna a kérdés, hogy milyen az időjárás ma.
Holott számukra sokkal többről van szó. A büszkeségükről, hiszen az ellenfelek
szemében röhejessé válhatnak ezzel a döntéssel. És a csapategységről, ami
szétzilálódna a lány jelenlététől, elvégre senki sem ért egyet azzal, hogy
velük játsszon.
- Mester, mégis mi ez az egész? - Ez a kételyekkel
teli kérdés a klub francia támadójától érkezik, aki szintén értetlenül szemléli
az eseményeket.
- Pontosan az, aminek látszik. Biztos vagyok benne,
hogy kételkedtek benne, de előbb nézzétek meg magatok, hogy mit tud, és csak
azután ítélkezzetek. - Edzőjük magabiztos mosollyal ad választ nekik, mivel
biztos benne, hogy ha játékosai látják majd a lányt játszani, egészen más
véleményen lesznek róla, mint most. Ő hisz benne, hogy a nő vérében van a
labdarúgás, csak egy kis támogatásra és bizalomra van szüksége, hogy kihozhassa
magából a legjobbat.
- Ez még viccnek is rossz. - Végre megszólal a klub
jelenének legnagyobb csillaga, a portugál támadó is, aki nem törődve nyers
stílusával, adja mindenki tudtára nemtetszését a lány jelenlétével
kapcsolatban. Habár gondolataiban már levetkőztette a nőt, elvégre szemrevaló
teremtés, ezt el kell ismernie. - Figyelj kislány, szerintem eltévesztettél
valamit, ez itt egy futballpálya. - Noemi ezen szavak hallatán csak a szemeit
forgatja. Mintha nem tudná, hol tartózkodik éppen. Meg egyébként is, gyűlöli,
ha lealacsonyítják női mivolta miatt.
- Szó sincs itt semmilyen viccről. Amíg én vagyok a
klub edzője, addig én döntöm el, kikre van szükségem. és akinek nem tetszik
valami, az tudja, merre van a kijárat. - A francia tréner újra kézbe véve az
irányítást, igyekszik elfojtani a lázadás legapróbb szikráját is a játékosok között.
- Remek, mert én biztosan nem fogom végignézni ezt a
színházat. - A hetes mezszámú
sértődötten készül elhagyni a pályát, de egy vékony, mégis határozott női hang
könnyedén éri el, hogy dühös léptei megtorpanjanak. Meglepve fordul vissza és
néz végig a lányon, aki szavaival felpiszkál benne valamit, így már nem is annyira
akar távozni az edzésről.
- Az egyetlen színház, amit látok az pont az, amit
te csinálsz. - Noemi maga is meglepődik azon, milyen bátran szólal meg, és
emellett mennyire nyugodt tud maradni, holott régen ebben a helyzetben biztosan
sokkal vehemensebben reagált volna. - Pedig azt hittem, focit is fogok látni a
világ egyik legjobbjától, de eddig semmit sem láttam, csak egy egoista barmot,
aki mindenkit lenéz. - Szinte már tudatosan provokálja a hetes mezszámút, nem
törődve a következményekkel. Valójában még élvezi is egy kicsit, elvégre a
portugál férfi testesít meg számára mindent, amit utál a férfi nemben.
- Valóban focit akarsz látni? - Cristiano már éppen
készülne elindulni a szokásos bemelegítő futására, ám egy pillanatra még
visszafordul, hogy feltehesse a kérdést a lánynak. - Legyen, majd én
megmutatom, mi is az a foci. - A portugál barna szemeiben a kihívás lángjai
lobognak, ami kissé megijeszti a spanyol nőt. Fogalma sincs, mire számítson egy
teljesen kiszámíthatatlan férfitől, aki ezek után laza kocogásba fog néhány
társa mellett.
A fiatal nő labdát a kezébe véve, nekikezd a
bemelegítésnek a kerek játékszerrel is, miközben egyre izgatottabbá válik. Már
alig várja, hogy élesben játszhasson ezekkel a srácokkal, még ha a legtöbben
ellenségesek is vele. Bizalma ennek ellenére töretlen, a bizonyítás vágya pedig
elemi erővel dolgozik benne. Bizonyítani akarja, hogy neki itt a helye, és
hogy méltó arra, hogy a csapattársuk lehessen.
Miután mindenki bemelegedik, kezdetét veszi az
edzés, ami többféle ügyességi feladatból és állóképességnövelő gyakorlatokból áll. Először különböző helyeken beállított bóják között kell a labdát vezetni, mintha csak az ellenfél védői között kellene végigvinni a kerek eszközt. Majd a játékoskeretet két csapatra osztják, és különböző helyzeteket gyakorolva kell passzolgatniuk egymásnak, helyzeteket kialakítaniuk, illetve támadásokat végigvezetni a velük szemben álló kapusoknak, akik a pálya két szélén álló kaput védik.
Noemi nagy bánatára abban a csapatban kap helyet,
ahol a portugál támadó is játszik, mégsem törik meg a lelkesedése, csak mikor
már a sokadik támadás után sem passzolnak neki a társai, hiába próbál minden
erejével lépést tartani velük és jól helyezkedni. Már a feladás gondolata is
felmerül benne, elvégre reménytelen minden, amíg a többiek nem bíznak benne egy
cseppet sem, és fél, hogy ezen képtelen lesz változtatni.
A következő pillanatban viszont meglepve
tapasztalja, hogy egy újabb kialakított támadás közepette hozzá kerül a labda
hátulról, így gyorsítva a tempóján, céltudatosan tör a kapu felé, hogy aztán
egy jól irányzott jobblábas lövéssel elérje, hogy a labda megrezegtesse a
hálót. A jól ismert sercegő hang boldogsággal tölti el a leányzót, ami amilyen
hamar jött, olyan gyorsan el is illan.
- Azt hittem, jobban is megy ennél. - A portugál
támadó lenézéssel méltatja a fiatal nő legutóbbi lövését, noha mélyen belül
valamelyest lenyűgözi a lány kitartása, amivel elviseli a többiek közömbös,
elutasító hozzáállását, és el kell ismerje, hogy a játéka is elmegy, noha még
van mit csiszolni rajta.
- A szemeidben lévő meglepettség viszont arról
árulkodik, hogy ennél nem is mehetett volna jobban. - Noemi ügyet sem vetve a
madridi Hetes viselkedésére, pimasz mosollyal válaszol a focista megjegyzésére,
hogy aztán visszaszaladva eredeti helyére, figyelmét ismét az edzésnek
szentelje. Valóban látta a meglepettség jeleit a portugál férfi arcán, ami
örömmel tölti el, mégis óvva inti magát attól, hogy előre igyon a medve bőrére,
hiszen ez még csak a kezdet, és sokat kell tennie azért, hogy elfogadtassa
magát a csapattal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése